HTML

TR-kupa

Eredetileg egy négyfordulós vetélkedő számára készült a blog, de lustaságból folytatom (nem nyitok új néven új blogot), mindenféle természettudománnyal kapcsolatos dolgokat írok ide.

Friss topikok

  • Torrentboy: justplay.hu/news.php (2009.12.23. 22:15) A negyedik feladatsor megoldásai
  • Csavarhúzós: A negyedik feladatban a párolgást is figyelembe kell venni. A szívószál után még egy métert esik. ... (2008.03.16. 11:04) Mi lesz itt?
  • Csavarhúzós: Ezer bocsánat, automatikusra állítottam, hogy a post péntek 14 órakor jelenjen meg, számomra meg i... (2008.03.15. 10:37) első feladatsor

Linkblog

Zsírégetés könnyen-gyorsan?

2008.12.24. 00:13 Csavarhúzós

Az ember időnként késztetést érez, hogy zsírraktárainak apasztására bírja rá a szervezetét. Ennek igen egyszerű módja a táplálékbevitel radikális lecsökkentése: zsírosparaszt felismerve  népellenes kinézetét belép a téeszcsébe, aztán már csak munkás-paraszt lesz. Ma már ilyen lehetőségek nincsenek, úgyhogy erős a zabálás kísértése, mintha egy szerzetesnek napi többszöri topless masszázzsal dacolva kellene kitartani a cölibátus mellett.

Úgyhogy van piaca a "könnyen-gyorsan" módszereknek, annak ellenére, hogy működő módszerek nincsenek.

Alapösszefüggéseket végiggondolva rájöhetünk, hogy egy csomó csodaszerkezet és módszer csak akkor lehet hasznos, ha a kajapénzből vesszük meg őket.

Az első ilyen rögtön, hogy a zsír elégéséhez oxigén kell. Magyarul ha lihegsz, kapkodod a levegőt vagy ütemesen fújtatsz, akkor ég a zsír. Ha ülsz a tévé előtt, közben valami csodaszerkezet elektromosan bizserget vagy dunsztban tartja valamely testrészedet, de közben légzésed normális marad, akkor a zsírod megmarad. Igen, akkor is ha közben fogyasztó teát iszol, és mágneses fogyasztó gyűrűket viselsz. A zsír máshogy nem tud távozni, csak a tüdődön át (mármint az égésterméke, az szén-dioxid távozik), kipisilni nem lehet, kiizzadni (faggyúmirigy) sem sikerül túl jelentős mennyiséget, és más kiválasztó szervek sem ígéretesek zsíreltávolításra. Ráadásul a távozó szén-dioxid elsődlegesen az aznap elfogyasztott kajából származik, a zsírraktárak csak a napi bevitt üzemanyag elégése után kerülnek sorra.

Pontosabban van egy kiválasztó szerv, ami jelentős mennyiségű zsírt távolít el a szervezetből, de csak nagyjából az emberek felének van, és többnyire inaktív. Legyen találós kérdés, könnyítésként megjegyzem, hogy a bolíviai fülzsírszobroknak nincs köze hozzá. (Ha nem jöttél rá a megfejtésre, kattints ide)

Kicsit finomítva a dolgot, az energiafogyasztásunk nagyjából arányos az oxigénfogyasztásunkkal, azaz amennyivel több levegőt használtunk el a sportolás miatt, annyival több az energiafogyasztásunk, mint az alapanyagcserénk lett volna. Azaz fél óra laza úszástól nem kell csodákat várni, nem sokszoroztuk meg vele az aznapi oxigénfogyasztásunkat. Itt egy jó összefoglaló a kalóriákról.

Érdekességképpen átszámoltam Wattra, egy 60 kilós 25 éves lány ezek szerint 100W-ot fogyaszt alapjáraton. Végső soron mindenből hőenergia lesz, úgyhogy ennyivel fűti az ember a környezetét. (Érdekesség: a passzív házak energiaháztartásába már ezt a nyereséget, azaz a bentlakók fűtését is beleszámítják. A betlehemi istálló is testhő-fűtésű volt, csak nem volt annyira jó a hőszigetelése...) Laza mozgással ez 300W-ra növelhető (mondjuk ha éppen csak annyira úszunk, hogy ne merüljünk el), intenzív mozgással 700W körülire. Rövid távon 1000W fölé is megy, de azt nem bírjuk sokáig. (Elég jó a hatásfokunk, mert intenzív kerékpározás közben akár 300W-os teljesítményt is át tudunk adni a hajtásláncnak (avagy lánchajtásnak), az elfogyasztott kb. 700W-ból) Zsír-üzemanyagra átváltva száz wattonként kábé egy deka zsír/óra a fogyasztás. (Kicsit kevesebb, de így könnyű számolni) Azaz ha a jómunkásember a nyolc órás munakidőt intenzív sportolásnak megfelelő izommunkával tölti (mondjuk nyomja bele a fúrót a kőzetbe), akkor az 8*7 = 56 deka zsírfogyasztás. Ha a nyolc óra szórakozás alatt is olyan aktív, mintha lazán sportolna, akkor az további 8*3 = 24 deka, és végül a nyolc óra pihenés alatt 8*1 = 8, összesen 88 deka, azaz 0,88 kiló mínusz. Hangsúlyozva hogy eközben semmit sem evett, csak vizet ivott. A koplalás sportolás nélkül kábé 24*1= 24 deka, durván negyed kiló mínusz naponta.

Ha tisztában vagyunk vele, mennyit fogyasztunk százon, akkor eleve nem hiszünk olyan hirdetésnek, ami napi 1 kiló feletti fogyást ígér. Minap a NőkLapja egész oldalas hirdetésében olavstam a SlimBall nevű csodaszerről, ami a gyomorban felfúvódó labdacs, és megszünteti az éhségérzetet. Node mint fentebb láttuk, ha abszolút nem eszünk semmit, és még a bányában is dolgozunk, akkor sem jön össze ennyi, szóval folyamatos félmeztelen favágásra van szükség a hóesésben, hogy ennyit elégessünk egy nap... Rá is kerestem a neten a gyanús csodaszerre, és csak azt találtam, hogy a kísérletező kedvű felhasználó vízbe illetve sósavas vízbe helyezte a tablettákat, de azok felfújódás helyett csak feloldódtak, hatásuk csak placebóhatás.

A következő részben arról lesz szó, hogy hogyan építhetjük fel a zsírraktárakat, addig is reklám:   

 

Szólj hozzá!

Címkék: tudomány fogyókúra wellness kulák slimball

A negyedik feladatsor megoldásai

2008.12.22. 12:30 Csavarhúzós

Az első kérdésre a helyes válasz az, hogy a palack emelkedni kezd. A távozó levegő miatt könyebb lesz a súlya. Ösztönosen nem ezt várnánk, mert általában azt tapasztaljuk, hogy ha egy úszó avalmi "leereszt" vagy kimegy belőle a levegő, akkor elmerül. De ez amiatt van, hogy olyankor a levegő helyére víz kerül, ami most nincs így.

A második kérdésre a helyes válasz az a, azaz a cseppek a tál széle felé indulnak. A mosogatószer-molekulák egyik fele zsírbarát, a másik vízbarát, emiatt vízbarát részükkel a tej felé fordulva bevonatot hoznak létre a felszínen. Két YouTube-videó:

 

A harmadik kérdésben én sem tudtam volna pontos választ adni, a lényeg az volt, hogy a mérhető hőfokot nagyobbnak vagy kisebbnek tippelik-e. Ösztönösen arra lehet gondolni, hogy ha letakarjuk a fényforrást, akkor nem jön ki belőle semmi, ami melegítse a hőmérőt, azaz a hőfok alacsonyabb lesz. Arra is lehet gondolni, hogy az energia megmarad, a fénycső továbbra is fogyaszt, tehát ugyanannyi energiát ad le továbbra is, tehát változatlan marad a hőfok. Valójában a hőmérő magasabb hőfokot mutat: 52,5 fokot.

Az alufólia ráhelyezése előtt az elfogyasztott energia jelentős része fénysugárzásként távozott, mivel a palack átlátszó, így azon kívülre. A fólia ráhelyezésével a sugárzást megfogtuk, így az elektromos energia leginkább  meleg levegővé alakult, ami felfelé szállva melegítette a hőmérő szenzorát is. Mivel a szenzor alufólia (tükröző) bevonatú, így a sugázás korábban sem melegítette, emiatt csak hőmérséklet-növelő hatás érvényesül, így a hőmérséklet csak nagyobb lehet, Meglepő ugyanakkor, hogy csak ennyivel lesz nagyobb, erre a végén még visszatérek.

 

 

 

 

A negyedik kérdésre 67,5 fok a helyes válasz (legalábbis ebben az elrendezésben) A környezethez képest tehát (50-18)=32 fokkal melegebb a kompakt fénycső által fűtött tér, és (67,5-18)=49,5 fokkal a 40W-os izzó által fűtött. A 11W-os fénycső kb. 50W-nak megfelelő fényt ad. A hagyományos izzó vesztesége nem csak kb. másfélszer (49,5/32 = kb. 1,5) nagyobb, így nagyobb különbséget várnánk. Azonban a hagyományos izzó olyan nem látható, tehát a világítás szempontjából haszontalan infravörös sugárzást bocsát ki, ami szintén átmegy az átlátszó pillepalack-falon, így melegítési többletként csak az izzólámpa kompakténál melegebb üvegbúrája jelentkezik. Ha azonban az izzólámpát is letakarjuk alufóliával, látványos lesz a nagyobb fogyasztás nagyobb melegítő hatása. A hőmérő kiakadt (70 fokig mér csak), de a pillepalack teteje meglányult, és alakváltoztatásba kezdett, ekkor a hőmérőt féltve leállítottam a kísérletet. (120 fokra saccolom a belső hőfokot)

Ha ekkorát ugrik a hőfok, akkor feltételezhető, hogy a kompakt cső esetében is százalékosan hasonló nagyságú ugrásnak kellett volna történnie. Valószínűleg az a feltételezés nem állja meg a helyét, hogy a kompakt cső fogyasztása folymatosan 11W maradt. Lehet, hogy van benne egy elekronika, ami a hőmérséklet emelkedésekor visszaszabályoz. A kompakt cső amúgy érzékeny a magas hőmérsékletre, emiatt zárt búrában való üzemeltetése élettartam-csökkenést okoz. Nálam nem ez, hanem egy véletlen elejtés okozott élettartam-csökenést, így a feltételezést nem tudtam méréssel igazolni. (Azért halasztotatm a posztot, hátha kapok egy ugyanolyan típust, de nem) A másik lehetőség, hogy a

gerjeszett atom = foton + alapállapotú atom

egyenlet megfordítható. Ha a tükröző alufóliával megállítjuk a fotonok megszökését, akkor az egyensúlyt balra toljuk el, azaz egyre több lesz a gerjesztett atom. Ha ez a higanyatomokkal történne meg (a fénycsövekben higany van, ezért is kell veszélyes hulladékként külön gyűjteni), akkor (mivel a gyorsítófeszültség felthetően nem változik) lecsökken az ellenállás. Ez kisebb leadott teljesítményt jelent, mivel a szabályozó elektronika állandó értéken tartja az áramerősséget, és P= I2*R. Azonban a fénycső úgy működik, hogy a csőben lévő higany atomok ultraibolya (UV) fény kibocsátásával mennek vissza alapállapotba, ezeket az UV-fotonokat nyeli el a cső belső felén lévő fénypor, ami kisebb energiájú látható fotonokat sugároz. Ha a fénypor gerjesztett állapotban marad, mert a fotonözönt nem hagyjuk távozni, akkor nem nyelik el az UV-fotonokat, amik így vagy elnyelődnek az üvegben (=melegszik), vagy ha a búra üvege áteresztő erre a hullámhosszra, akkor az alufóliáról visszaverődve visszatérnek, és igaz a fenti gondolatmenet. (Azaz a fotonok feldúsulása miatt a higany atomok jeletős rész gerjesztett állapotban lesz.) Különben valami olyasmi lehet a hatás mechanizmusa, hogy a melegedő búra hatására az elektronika visszaszabályozza az áramot.

Aki nem hiszi, ne járjon utána, vagy legalább ne engem hibáztasson, ha a túlmelegedéstől tönkremegy a fénycsöve...

1 komment

Negyedik feladatsor

2008.08.10. 21:06 Csavarhúzós

A negyedik feladatsorral történt egy kis malőr: a suliban a webes szavazást (Sharepoint alapú) rosszul konfiguráltam be, így mindenki mindenkinek a korábbi szavazatait módosítani tudta, nem csak a sajátját. A netre ezért már nem volt sürgős feltenni a feladatokat, mert úgysem hirdettem eredményt. De a teljesség kedvéért felteszem az utolsó kérdéssort is.

Lássuk tehát:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egy 11w-os kompakt fénycsövet egy pillepalackkal légáramlás-mentesen elzártunk környezetétől. A felső részen egy hőmérő alufóliával bevont érzékelője van. A hőmérsékleti egyensúly beállása után 50 fokot mutat, a szoba hőmérséklete pedig 18 fok.

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

A harmadik kérdéssor megoldásai

2008.04.15. 13:07 Csavarhúzós

Az első kérdésnél gondoljunk arra, mi van, ha a felső rész megegyezik az alsóval. A test ekkor a súlypontjában van felfüggesztve, nem leng, mert nincs visszatérítő erő. A felső rész kétféle módon is lassítja a lengést. Egyrészt rá ellenkező irányú forgatónyomaték hat, csökkenti tehát az eredő forgatónyomatékot. Másrészt tömege miatt nő a tehetetlenség (azaz jelen esetben a tehetetlenségi nyomaték). Ha tehát a felső részt eltávolítjuk, gyorsulnak a lengések, azaz egy lngés ideje csökken.

A második kérdésre igen a helyes válasz. Gondoljunk a piuettezőre, aki behúzza végtagjait, ettől felgyorsul a forgása. Jelen esetben a madzag meghúzásakor munkát végzünk. Ha pont az alsó helyzetben húzzuk a madzagot, akkor nem csak a súlyerő feszíti a kötelet, hanem a testet körpályára kényszerítő erő is. Ha meghúzzuk a kötél végét, munkát végzünk, és mivel az erő nagyobb, mint a súlyerő, a végzett munka is nagyobb, mint ami az emeléshez szükséges lenne, a többlet a súly mozgási energiáját növeli. A madzag visszaengedését akkor végezzük, amikor a felső holtpont közelében a súly már lasabban mozog, így összegészében sikerült energiát vinni a rendszerbe. Tényleg működik oldalirányban is, próbáld ki, ha nem hiszed...

A harmadik kérdésre az a helyes válasz, hogy a sörösdoboz összeroppan. A forrás során a folyamatosan keletkező vízgőz "kisöpri" a levegőt az edényből. Amikor a vízbe fordítjuk az edény száját, a gőz lekondenzál, így belül nagyon kicsi lesz a nyomás, kívülről viszont a külső légnyomás (=1 kg súly 1 négyzetcentinként) nyomja, így összeroppan. Víz is megy bele persze, de ez lehet 20-30%nál jóval több is, ezért nem jó az a válasz. Itt megnézhető:

 



A negyedik kérdésre az a helyes válasz, hogy a kis buborék felfújja a nagyot. A kis buborékban azért nagyobb a nyomás, mert erősebben görbült, miközben a szappanhártyát összehúzó erő (a felületi feszültség) ugyanaz. Az ábrán látszik, hogy a részecskék egyforma vonzóereje (kék nyilak) hogyan képes eltérő befelé mutató eredőt adni (piros nyilak)



















A következő videón jól megfigyelhető a jelenség:

Lufikkal is működik (ha nincsenek nagyon felfújva), megnézhető a Szertár blogon.

Szólj hozzá!

Címkék: oktatás iskola fizika trkupa

Harmadik kérdéssor

2008.04.04. 20:14 Csavarhúzós

Az első feladatban lengésidő alatt egy lengés ideje, azaz a periódusidő értendő.


Szólj hozzá!

Címkék: fizika trkupa

A második feladatsor megoldásai

2008.03.31. 10:07 Csavarhúzós

Az első kérdés tulajdonképpen nem válaszolható meg a megadott adatokkal, csak találgatni lehet. Ha a gyújtó elég nehéz vagy a súlypont elég közel van a kitámasztási ponthoz, akkor le is billenhetett volna. Végül nem ez történik, a pohár elég vastag ahhoz, hogy elvezesse a hőt, így a láng kialszik. (A feladat azért kerül be, mert kíváncsi voltam, hogy a suliban a tippelős vagy a biztosan megválaszolható kérdésekre tesznek-e nagyobb tétet - ez utóbbi jött be)
A második kérdésre a válasz az, hogy igen, lehetséges a súlytalanság arra az időre, míg a repülőgép pontosan g gyorsulással mozog lefelé. Itt a videó:

A harmadik kérdés megfogalmazása nem véletlenül volt olyan amilyen. Ha úgy öntjük ki a vizet, hogy abban nagyobb vízcseppek-gömbök is legyenek, akkor azok nem tudnak ilyen rövid idő alatt átfagyni, hiába van -65 fok. De ha sikerül apró cseppekre szétporlasztani a vizet, akkor azok már máshogy viselkednek. A mérettel a térfogat, (így a súly, tömeg is) köbösen csökken, a felület (így a légellenállás, hőátadó felület) pedig kevésbé, csupán négyzetesen. Emiatt az apró cseppek lasabban esnek (a köd is vízcseppekből áll, azok olyan kicsik, hogy órákig esnek pár méterről is), és felületükhöz képest kicsi a térfogatuk, így könnyebben fagynak át. Úgy tűnik, hogy az, hogy száz fokosra melegítjük a vizet kiöntés előtt, megkönnyíti a fagyást, mert a forró víz apróbb cseppekre porlad szét. (Ki kéne próbálni, de sajnos nem volt elég kemény fagy a télen) Itt a videó, a második perctől kezdődik a kísérlet:

A negyedik kérdésre pontos választ az adatok ismeretében nem lehet adni - bevallom csak azért fogalmaztam így a kérdést, mert az eldöntendő kérdésekkel akaratlanul is sugall az ember valamilyen választ. Arra voltam kíváncsi, hogy hányan tippelnek arra, hogy a kifolyási idő CSÖKKEN és hányan arra, hogy NÖVEKSZIK. Utóbbiaknak (törpe kisebbség...) lett igazuk. A csökkenés mellett voksolók nyilván arra gondoltak, hogy a rövidebb cső kisebb ellenállást jelent az áramlással szemben, ami igaz is. Azonban megfigyelhetjük azt is, hogy egy lyukas edényből a víz nem egyenletesen folyik ki, ahogy fogy a víz, úgy csökken a kifolyás sebessége is. A hidrosztatikai nyomás ugyanis annál kisebb a kifolyási pontnál, kisebb tehát a vizet felgyorsító erő.
A csővel lejjebb kerül a kifolyási pont, megnő tehát a hidrosztatikai nyomás. A cső súrlódása persze csökkenti ezt a hatást, de mégis ez a döntő. Méréseim szerint a 29 másodperces kifolyási idő 37 másodpercesre nőtt a szívószál megrövidítése után.

Jó kérdés, hogy a szívószálban lévő víz súlya miért számít, a szívószál alatti vízsugár pedig miért nem "húzza" a felette levő vizet ugyanúgy. A szívószálban a víz egyenletesen mozog (mivel a keresztmetszete állandó, a víz pedig összenyomtatatlan), a vízsugárban pedig gyorsul, szabadon esik. (Megfigyelhető, hogy a vízsugár keresztmetszete emiatt egyre csökken) A szabadon eső testnek nincs súlya, mint már láttuk, így nem hat semmilyen erővel a felette lévő vízre.
Ha zavaros volt a magyarázat, kérdezzetek...

Szólj hozzá!

Címkék: oktatás iskola fizika trkupa

Második feladatsor

2008.03.20. 11:02 Csavarhúzós



3. kérdés: Az első feladatsor kapcsán láttuk, hogy 20 fok hőfokkülönbség és 80 másodperc nem igazán elég a lehűléshez. A PIRLS-teszt (szövegértés) az ábrán olvasható szövegrészt tartalmazza.

Kérdés, hogy tényleg tudunk-e ilyent csinálni a Déli-sarkon. Az átlaghőfokban téved, a leghidegebb mért hőmérséklet volt -83 fok, a szokásos téli (ott Júl-Szept. között) hőfok -60, -65 oC közötti. Tehát a kísérletünk 20 fokos hőfokkülönbségéhez képest itt ha 100 fokos a víz, akkor 160 fok (nyolcszoros), ha 40 fokos, akkor 100 fok (ötszörös) a delta T.


4. kérdés: A pillepalack-szívószál tölcsért az első forduló feladatai között megnézheted.

Szólj hozzá!

Címkék: oktatás iskola fizika trkupa

Az első feladatsor megoldásai

2008.03.17. 12:07 Csavarhúzós

A második feladattal kezdem: a pingponglabda nem ugrik a felszínre esés közben. Ezen a videón 7:30-kor (a legvégén) megnézhető a jelenség. (Ha nem működne a videó, itt is megpróbálhatod) A felhajtóerő miatt várnánk, hogy emelkedjen, de az ilyenkor nem hat. A felhajtóerőnek az az oka, hogy a folyadékba merülő test aljára nagyobb nyomás hat, mint a tetejére. Alapvetően a nyomás abból adódik, hogy mindegyik vízréteg tartja az összes felette levőt - de esés közben ez nem igaz, ilyenkor a rétegek nem nyomják egymást, nincs tehát felhajtóerő sem. A mágnes és a vas között viszont esés közben is hat az erő.

Ha elejtenénk két bármilyen testet, azok egyformán esnek (addig, míg a légellenállás szerepe jelentős nem lesz). A nehezebb testeknek nagyobb a tehetetlensége, de a gravitáció arányosan jobban is vonzza őket, ezért az egyforma esés. Tehát ha a mágnes és a vas között nem hatna erő, egyszerre esnének, a köztük lévő távolság állandó lenne, miközben a sebességük egyre nő. A köztük ható vonzás azonban egymáshoz vonzza őket esés közben. Ha a mágnes sokkal nehezebb, mint a vas, akkor azt látjuk, hogy a vas esik a megszokottnál lasabban, a mágnes pedig utoléri. Ha a vas sokkal nehezebb, akkor úgy tűnik, hogy a mágnes a hozzá erősített edénnyel a szokásosnál gyorsabban esik, míg utol nem éri a vasat.

Ami a harmadik feladatot illeti, a kérdés, mi a kristályok növekedésének oka. Én arra tippeltem, hogy a fácska felszívja a tömény sóoldatot, abból az oldószer elpárolog, és az ilyen módon besűrűsödő oldatból a kristályok a párolgás helyén kiválnak. Ebben azért nem voltam annyira biztos, mert a kristályokat csak az ágak végén jelzi a fotó, kérdés, miért nem jelennek meg akkor a fa törzsén is, hiszen az ágak végében a kristályok tövében nem olyan intenzív a párolgás, mint ott. Talán valamilyen pólustömítő anyaggal van a fácskát alkotó karton bevonva, ami csak az ágvégeken hiányzik? Vagy semmi köze a párolgáshoz, és valamilyen kémiai folyamat is lejátszódik? Ha a párolgós teória az igaz, akkor zárt edényben hamar kialakul a telített gőz, a folyadék nem párolog, tehát kristálynövekedés sincs.
Az elvégzett kísérlet azt mutatta, hogy egy nap alatt se nőttek ki a kristályok zárt edényben. Az ábrán a fácska látszik egy napi zárt edényben állás után. A következő képen pedig újabb egy napi állást követően, de már levett dobozfedéllel. A képek magukért beszélnek, látszik, hogy a párolgás fontos a jelenségben.

Ami a negyedik feladatot illeti, némileg zavarban vagyok a helyes választ illetően. A szívószál némileg összegyűrődött, így 26 másodperc helyett 80 másodpercig tartott a kifolyás. A lehűlés helyett pedig felmelegedést mértem. Ennek valószínű magyarázata, hogy a mérést egy gyors választ adó infrahőmérővel végeztem, ami a felszín által kisugárzott infrasugárzásból állapítja meg a hőmérsékletet. Míg vártam, hogy valamennyit lehűljön a folyadék, a felszínen kialakult egy hidegebb réteg. Ami nem sokkal hidegebb, mert folyamatosan sűlyed le, és jön fel a melegebb, mindenesetre nem áll be a hőmérsékleti egyensúly. Így az átfolyatás előtt (47,1; 47,9; 47,3) hőfokokat mértem. A 80 másodpercig tartó átfolyatást követően pedig (50,8; 50,7; 50,9)-et. Valószínűleg azért, mert az esés közben összekeveredett a víz, és melegebb réteg került a felszínre. Abban mindenesetre megegyezhetünk, hogy a lehűlés meglehetősen kicsi.

Szólj hozzá!

első feladatsor

2008.03.14. 14:00 Csavarhúzós

 








A megoldásokat is megnézheted, itt.

1 komment

Címkék: oktatás iskola fizika trkupa

Mi lesz itt?

2008.03.09. 21:04 Csavarhúzós

Feladatok, egyelőre 4 héten át heti négy feladat.

Ezek konkrét, a "megfogható" valóságra vonatkozó kérdések, nem "papírfizika": inkább a valóságérzéket teszteli, beleértve a többiek véleményének megtippelését is.

A kérdések a tanítási napokon az iskolánk belső hálózatán élnek, mindenki tippelhet rájuk. A játékosoknak 40 pontjuk van, ezek felhasználása tetszőleges, de minden feladatra legalább egy pontot tenni kell. A kiértékeléskor minden feladatnál a helyes választ adók között oszlik szét a feladatra feltett tét. Számszerű, de pontosan nem meghatározható kérdésekre (Pl. leves hány fokra hűl adott körülmények között) bonyolultabb apontok szétosztásának módja, ott a konkrét mért értéktől való eltérés is számít. Ez azért jó, mert önálló munkára ösztönöz, ugyanis emiatt nehéz mástól megbízható információt szerezni. A neten sima szavazás lesz csak és eredményt is kiki magának hirdethet csak. De itt már a szavazásokhoz kommenteket lehet fűzni, és meg lehet vitatni, hogy kinek van igaza. Hétfőn a hozzászólásokból kiválogatom a legjobb indoklásokat, és közlöm, mint megoldást, illetve ha nem lesz, akkor nyilván én írom le.

Akkor tehát pénteken a kora délutáni órákban következik az első négy feladat...

2 komment

Címkék: oktatás iskola fizika trkupa

süti beállítások módosítása