TR-kupa

Az első kérdés tulajdonképpen nem válaszolható meg a megadott adatokkal, csak találgatni lehet. Ha a gyújtó elég nehéz vagy a súlypont elég közel van a kitámasztási ponthoz, akkor le is billenhetett volna. Végül nem ez történik, a pohár elég vastag ahhoz, hogy elvezesse a hőt, így a láng kialszik. (A feladat azért kerül be, mert kíváncsi voltam, hogy a suliban a tippelős vagy a biztosan megválaszolható kérdésekre tesznek-e nagyobb tétet - ez utóbbi jött be) A második kérdésre a válasz az, hogy igen, lehetséges a súlytalanság arra az időre, míg a repülőgép pontosan g gyorsulással mozog lefelé. Itt a videó:

A harmadik kérdés megfogalmazása nem véletlenül volt olyan amilyen. Ha úgy öntjük ki a vizet, hogy abban nagyobb vízcseppek-gömbök is legyenek, akkor azok nem tudnak ilyen rövid idő alatt átfagyni, hiába van -65 fok. De ha sikerül apró cseppekre szétporlasztani a vizet, akkor azok már máshogy viselkednek. A mérettel a térfogat, (így a súly, tömeg is) köbösen csökken, a felület (így a légellenállás, hőátadó felület) pedig kevésbé, csupán négyzetesen. Emiatt az apró cseppek lasabban esnek (a köd is vízcseppekből áll, azok olyan kicsik, hogy órákig esnek pár méterről is), és felületükhöz képest kicsi a térfogatuk, így könnyebben fagynak át. Úgy tűnik, hogy az, hogy száz fokosra melegítjük a vizet kiöntés előtt, megkönnyíti a fagyást, mert a forró víz apróbb cseppekre porlad szét. (Ki kéne próbálni, de sajnos nem volt elég kemény fagy a télen) Itt a videó, a második perctől kezdődik a kísérlet: